2010. augusztus 3., kedd

it's been a hard nights day

Ma engedtessék meg nekem, h ne a szépség világában barangoljak, hanem csak az én szerény kis életemben. A mai nap eseményekben gazdag volt, helyenként kicsit túl gazdag is, de úgy érzem el kell mesélnem:D





Ott kezdődött az egész, h tudtam ma állásinterjúra kell mennem délután, este még sem tudtam aludni. Mivel az ágyban való forgolódást nem tartom valami konstruktív dolognak, ezért inkább leültem a gép elé és a cég honlapját böngészgettem, próbáltam fejben kicsit készülni, h mit válaszolnék ha stb. Hajnal 3 körül úgy éreztem, h eléggé elfáradtam ahhoz, h aludni tudjak, így kikapcsoltam a gépet, utamat az ágy felé vettem, ám amikor le akartam kapcsolni az állólámpát azt hittem ott helyben feldobom a pacskert ijedtemben. A lámpa talpazata alól egy több centis pók kandikált kifelé. Az ijedtségtől némán addig böködtem párom lábát, amíg ő fel nem kelt. Amikor álmos és kérdő tekintettel nézett rám én csak mutogatni tudtam. Amikor meglátta a pókot, akkor még ő is rácsodálkozott, h hű mekkora dög. Amíg ő óvatosan arrébb pakolt pár tereptárgyat, addig én, mint hűséges fegyverhordó alkalmas célszerszámot kerestem, a választás az egyik papucsomra esett. Drágám hősiesen megölte a pókot, míg én több méteres távolságból izgultam. Miután ez lezajlott ő visszafeküdt,  és próbált engem is rávenni az alvásra, de ilyen élmény után ez nálam felejtős dolog volt.
 
(Elárulom, h kicsi koromban egy baráttal a homokozóban játszottunk, amikor is egy vödör/lapát/valami alól, amit épp a kezembe vettem egy pók szaladt elő, végig a kezemen, be a pulcsim alá. Én persze halálra rémültem, üvöltöttem mint akit nyúznak és rohantam anyuhoz. A pók ugyan nem bántott, de maga az élmény annyira rossz volt, h azóta iszonyatosan félek tőlük, és egy-egy nagyobb példánytól, akár sírógörcsöt és pánikrohamot is tudok kapni.)

Ezek után újra leültem a gép elé, különböző oldalakat böngésztem és közben azon jojóztam, h milyen szép kialvatlan, összegyógyult fejem lesz az interjún. Aztán jött a szokásos reggeli rutin, párom összeszedte magát, mosdás, öltözködés, majd indulás. Ekkora már azért sikerült némileg megnyugodnom és úgy döntöttem mégis csak próbálok egy kicsit aludni. Ez inkább kevésbé, mint többé sikerült, ráadásul a futár is hozta a csomagot, szal végképp lemondtam az alvásról. 
Kicsit szöszöltem, aztán elkezdtem készülődni. Ma extra meleg és párás volt az idő bent a városban, baromira örültem neki, így minimális sminket dobtam magamra. Ja, csak a múltkori sötét füstös barna dizájn után pár ecsetet elfelejtettem kimosni, így az első ecset vonással sikerült rögtön egy szép barna csíkot húznom a belső szemzugomhoz. Faca, mérgelődtem kicsit, de megoldottam, kellemes natúr sminket dobtam össze magamnak. Úgy éreztem pont jó, nem túl hivalkodó, szolidan csillog a belső részeken, a külső részeken matt szemfestékkel dolgoztam, majd felül karamell/csoki barnával húztam ki a szemem. Ennyi, tényleg nem nagy cucc. Összeszedtem magam, elindultam. Természetesen mindig az orrom előtt ment el a villamos, a metró és  a busz. A 173-as amire felszálltam ráadásul olyan tipikus BKV járat volt, azaz a sofőr nem mondta be a megállókat, a kijelző nem működött, a tábla pedig össze volt firkálva. Király, én meg mióta Pesten lakom csak egyszer jártam a Móricz Zsigmond körtéren, baromira nem tudtam, h melyik megálló után fog következni. Szerencsére az utca nevét tudtam, na meg azt is, h a busz pont ott megy el előtte, így végül sikerült jó helyen leszállnom. Kicsit korábban érkeztem, de arra már nem volt időm, h beszaladjak venni magamnak valami innivalót, így egy cukorkával próbáltam megoldani a számban kialakuló sivatag problémáját. Az irodaházon ahova mentem nem volt házszám, így elsőre sikerült elgyalogolnom mellette, de hamar rájöttem, h valószínűleg oda kell bekunkorodnom:D
A bejutás nem volt gond, picit várnom kellett, majd egy szimpatikus hölgy és egy srác jöttek interjúztatni. Először elmagyarázták, h miről lenne szó konkrétan, majd jött egy kis német, majd egy kis angol elbeszélgetés. Röpke fél óra alatt készen is voltunk. Ezek után párommal egyeztettem, h akkor találkozzunk az Urániánál, és menjünk együtt boltba. Amíg őt vártam, addig már jött is a telefon, h megfeleltem, jövő hét hétfőn kellene kezdeni, betanulás, teszt, aztán jöhet az éles bevetés. Szal ennek az egész bejegyzésnek az a lényege, h úgy néz ki, h lesz új állásom, és természetesen köszönöm mindenkinek a pozitív energiákat, úgy látszik tényleg segítettek:D:D:D:D


I know this is a beauty blog, but this post won't be about make up, about face charts, nail polishes or anything like that. This post will be about me, so if're not interested in my tiny rather boring life, than have a nice day and skipp this text. I won't be mad, I promise:D

So I knew that I have an appointment for today, but I couldn't sleep. I sat down in front of my laptop and went through the homepage of the company. I wanted to be prepared. Around 3 in the morning I thought I'm tired enough, so I switched off my laptop and went to the bed. I wanted to switch off the lamp at the end of the bed, when I noticed a huge hairy spider peeking out from under the lamp. I was shocked and scared. Of course I poked my honey till he woke up. When he stared at me with a sleepy WTF expression on his face I couldn't even say a word, I just pointed at the beast. Even he was suprised how big it was. While he put a few things away, I got him a tool to kill it, one my flip-flops. He was very brave, killed the beast, while I was watching from a few meters away. After this he went back to bed, and wanted me to join him, but as you can guess, after such an encounter I was far away from the dreamland.

(When I was little me and one of my friends were playing in the sand pit, and when I picked up a bucket/shovel/something toy like a spider crawled on my hand, and right into my sweater. Of course I started to scream,and even the spider didn't hurted me, this little experience was so dramatic to me, that I couldn't stand spider anymore. Nowdays it's so bad, that a bigger spider can make have panic attacks or make me cry.)

So I went back to my laptop, and tried to make me think about something else than big, ugly, hairy monsters with eight legs. After a while morning came, my honey started his morning routine, and went off to work. I felt a little bit better, so I went to bed to catch some sleep, and not to look like a zombie on the appointment. I failed, I coudln't really sleep, and when I was getting sleepy all kind of noises came from the outside, the package service ringed so I gave up on sleeping. So I got out of bed, did a little clening and internet surfing, and then I started to get ready. Today was a rellay humid and hot days, so I only wanted to make my eyes to look better, and a little blush to make look alive, not half dead. I put on some base, used Milk and wanted to apply some light sandy shimmer color to my inner lid. The problem was that after using the brush for a dark, smokey brown look I forgot to clean them, so with the first stroke I managed to put on some dark brown. Great, at this point I was really asking myself, can this whole day get any worse?
Somehow I did a good job on my eyes, I managed to blend out the dark brwon stroke and put on the right color. I put on some taupy, matte brown to the outer part of the lid, and used a brown liner, with chocolate eyeshadow to line my eyes. Nothing really exciting, but I think a job rehersal is not the best time for a bright colorful look:D
After the interview I went to the meeting point and while I was waiting for my other half to get there I got a phone call. The girls said that I made a good impression, and that the company wants to hire me. So yes, this post is a big thank you to everyone who thought about me, even just for a second. Thanks to everyone, maybe the lots of positive energy helped me to make this awful day into a great one:D:D:D

3 megjegyzés:

Annus21 írta...

Gratulálok!:) Akkor kár volt annyira izgulni.

babicsek írta...

@Lulu21:

Köszi:D Az izgulásról nem tehetek, világ életemben ilyen voltam, mindig attól paráztam, h nehogy valami iszonyat nagy hülyeséget mondjak és beégjek:D

Annus21 írta...

Én is ilyen vagyok.:D Bár még tanulok de már most néha rám tör a frász mi lesz ha állásinterjúra megyek. Valószínűleg ezt már sosem fogom kinőni.

Megjegyzés küldése

 
Copyright (c) 2010 babicsek's beauty bag. Design by WPThemes Expert
Themes By Buy My Themes And Cheap Conveyancing.